Más néven egy T-Mobile bolt otthonosabb változatában .

Bulii!! (bárki beszállhat)

Váháhh!! Mondtam apának, hogy pakolja már el azokat a T-mobile-os cuccokat, de erre mondta, hogy csináljam meg én. Hát, kösz. Most komolyan, hová tegyem ezt a kirakatot? És a papírjai?
- Apa, hová tegyem ezeket? - cipeltem azt az egy tonna iratot.
- Intézd el, most be kell ezt fejeznem - felelte apa, miközben újabb papírt gyártott. Remek.
Motyogtam egy "oké"-félét, aztán behajítottam a lapokat az éléskamrába. Hát, elintéztem .

Mindegy, kábé minden cucc az éléskamrában kapott helyet, de legalább most a nappali alkalmas volt a bulizásra. Csináltam is egy képet, hogy tudjam, valamikor ilyen is volt a nappali .



17.43
Negyedóra múlva kezdődik a buli. Kaja, pia előkészítve. Már csak a vendégek hiányoznak. Váá, ki tud kibírni 15 percet semmittevéssel? Megyek netezni.
Tíz perc múlva csengettek. Gyorsan kivágtáztam a kapuhoz, és így szóltam:
- Csőő, öreg! Mizu?? (itt egy fiú jöjjön, lánynak nem mondom, hogy "öreg" xd max. Roninak)

Macuhoz voltam hivatalos egy buliba. Nem tudtam, hogy mit várhatok egy kütyümániástól buli szinten, de azért bebiztosítottam magam a partizók ősi fegyverével. Egy üveg tiszta, kaktusz-csípős tequilával és egy zacskó citrommal. Ha már itt vagyunk éljük a bulit. Roni kikötötte, hogy ő jön Renivel én meg rájuk hagytam. Mostanában Roni kezd úgy viselkedni, mint egy igazi lány. Talán Dave, talán Reni, talán mindkettő az oka, de végre nem nézik koszos kis transzinak az utcán.
Elsőnek érkeztem Macuhoz, és ezért dobtam is egy sms-t pár havernak, hogy ugorjanak át. Mit ér egy üveg tequila, ha nincs hozzá társaság.
- Hello - pacsiztam le Macuval. - Hallod, hoztam alapot - vigyorogtam felmutatva a zsákmányomat. Kérés nélkül beengedtem magam az ajtón és unottan terültem szét a kanapén. Emberek! Tudom, hogy Ricsi dupla bulia kifárasztotta a srácokat, na de ennyire?! Ingyen pia van, élvezni kell.

- Klassz, ezt legalább nem tilthatja el anya - mosolyogtam, aztán, gondoltam beengedem, de Cortez otthon érezte magát, és máris elterült a kanapén. Hát, jó. A régi sulimban nem ilyenek voltak a bulik, de nem baj.

Összesen ketten voltunk, és hirtelen nem tudtam mit mondani. Jaj, jöjjön már meg Dave, vagy valaki! Bárki! (Na, jó, azért Kardost nee xd) Legjobban Dave-nek örültem volna, mert vele el tudnék lenni (rögtön). Szerencsére Cortez indította a beszélgetést, és köbö 5 perc múlva jöttek egy csomóan.

Még azt se tudtam, hogy hova megyek, de elvileg a balhés négyes, köztük Cortez is jön, szóval elég sokan lesznek. És ezt nem hagyhatom ki . Főleg úgy, hogy fárasztó volt a hét, és kell egy kis buli. Ja, és ha úgy alakul, ez a parti lesz a suliújságban a "Hónap témája". Na, jó. Timi, ne gondolj a munkára, a tanulásra!

Szóval készültem ahhoz a Macuhoz, és igen nagy bajban voltam az öltözékemmel. Sál. Tőlem ez a minimum, de a többi? És egyáltalán melyik sál? Ahh! Végül kerestem a neten cuccokat, és az eredmény kb. ilyen lett (mármint ez a netes kép, de én is kb. így néztem ki):

Azt hiszem, ez így elfogadható lesz. Tehát ebben a szerkóban indultam a házukhoz, és becsöngettem. Rajtam kívül senki nem várakozott a kapuban, úgyhogy egy idő után már nem várakoztam kint, és bementem magam. Voltak ott nem is kevesen, úgyhogy nehéz volt megtalálni a buli rendezőjét, főleg, hogy nem is tudtam ki. Mivel "Macunak" hívják, az első tippem az az ázsiai fiú volt. Nem tévedtem .
- Öhmm, szia... - kezdtem bizonytalanul, aztán eszembe jutott, hogy lazítsak már. - Klassz a parti!

Egy pillanat múlva már egy csomóan voltak. Az más kérdés, hogy úgy 3 embert nem is láttam soha . Zsúfoltság volt az egész nappaliban, és úgy gondoltam, a duruzsolás helyett a zenét halljuk. Így betettem a napok óta írt CD-met, rajta Ramonessel, HCR-rel, Green Day-jel, (Virág kedvéért) FOB-val...stb. Több sem kellett, a jelenlévő lányok megragadtak pár srácot és ugrálni kezdtek, a többiek meg sztorizgattak, meg röhögtek. Néha én is beszáltam a beszélgetésekbe, de nemsokára már arrébb is álltam. Igen, azért mert nem találtam nagyon a helyem. De persze ezt nem mutattam; aztán jött az az ember, akire régóta várok. Dave!

Macu bulijára többen is hívták,ebből is látszik milyen fontos ember vagyok. Apuval odafuvaroztattam magam és egész úton headseten beszélgettünk egymással. Macuék házánál nyitva volt a bejárati ajtó,így feltűnés nélkül besurrantam. Miközben az ugráló embereket kerülgettem,nagyon odafigyeltem,hogy a csomag,amit cipelek le ne esse vagy ne verjék ki a kezemből ,ugyanis törékeny dolog volt benne. Odaverekedtem magam Macuhoz,aki a DJ szerepét játszotta teljesen elmélyültem. Megböktem a vállát,s mikor idenézett megmutattam neki a hangszórókat amiket hoztam pluszba. Szöszöltünk egy ideig a kábelekkel,de végül sikerült csatlakoztatni,aztán olyan kétszeres hangerővel üvöltött az eddig hallgatott zene. Még jó,hogy ez egy kertesház. A számnak gyorsan vége lett,úgyhogy annak örömére,hogy megérkeztem be akartam tenni a kedvenc számom,de Macu CD-t írt ki,szóval felejtős.
- Mióta tart a buli? – kérdeztem. Nem,kivételesen nem azért késtem,mert annyit néztem a tükörképem. De Macu mondta,hogy max. fél órája,szóval nem késtem sokat. – Klassz a hangulat – mondtam csak mellékesen,aztán elkezdtem beszélni az új Micro SD kártyámról.

Átverekedte magát a tömegen, és amikor én a DJ szerepét játszottam, megbökte a vállamat. Hátrafordultam, és ahogy megláttam a kezében tartott zsákmányt, kivettem a kezéből.
- Na, azért - mosolyogtam rá elismerően. - Gyere, csatlakoztassuk a lejátszóhoz!
Eltartott egy darabig, míg megcsináltuk, de végül kétszer olyan hangosan szólt a zene, mint azelőtt. Dave megkérdezte, hogy mióta tart a buli, de én biztosítottam, hogy kb. fél órája, tehát nem késett sokat. Később megtudtam, hogy Dave kapott egy új Micro SD kártyát.
- Ne máár! Plusz egy? Még leelőzöl! - mondtam.

Befordultam az utcán és már onnan hallottam a zenét, úgyhogy könnyen megtaláltam a házat. Megálltam az ajtó elött és lenyomtam a kilincset. Bentről hatalmas decibellel üvöltöt egy Green Day szám és én a hangot követve botorkáltam be (elvileg) a nappaliba. Egy csomó ismerős arc volt a suliból úgyhogy kicsit lazítottam és aránylag könnyed léptekkel megcéloztam egy fotelt és levágtam magam rá.

Mintha klónozódtak volna az emberek, egyre többen lettünk. Amíg Dave-vel beszéltünk, jött hozzánk egy rakás gyerek, ilyen szövegekkel: "jó a buli!", "hello, te vagy Macu? Amúgy klassz a hangulat", "rég dumáltunk, csőőő" vagy éppen "te ki vagy? mindegy, jó a buli". Nem számított, mert kb. a fél iskola itt volt (és még jönnek), úgyhogy hivatalosan is az árkádok alatt álló csapathoz tartoztam. Mármint eddig is ott álltam, de most már nem azért fogok, mert Dave is ott van. Most már hivatalosan is odatartozom!
- Húú, nem is mondtam! Kaptam egy Steve Jobs-éjjeli lámpát! Úgyis tovább maradsz, majd megmutatom! - mondtam izgatottan Dave-nek.

Természetesen én is hivatalos voltam Macu bulijára. Hisz melyik bulira ne lennék hivatalos?
Mielőtt azonban elindultam volna, rendbe szedtem magam. Kb. 1,5 órát töltöttem a fürdőben. Felvettem egy csinos kis rucit, kisminkeltem magam, megcsináltam a hajam stb., stb. Utána következett az, amikor végigmértem magam a tükörben. Cortez már a felénél megunta, úgyhogy Ő előbb ment Macu bulijába. Ja igen, úgy volt, hogy együtt megyünk, de egy idő után egy "Na jó, én nem érek rá az örökkévalóságig várni Rád!" szólással felpattant a fotelből (igen, ekkor még csak a ruhámat választottam ki), és útnak eredt.
Miután minden tökéletesen állt rajtam, elköszöntem Mamától, és elindultam. Egész könnyen odataláltam Macuék lakásához. Megnyomtam a csengőt, és pár percen belül ki is nyitották.
-Szia Macuka- köszöntem, majd nyomtam egy puszit a fiú arcára. - A bátyám már meghozta az alapot, de én sem jöttem üres kézzel- mondtam, majd elővettem egy üveg pálinkát.- Remélem megfelel!

Na végre egy buli. De most komolyan, minden hétvégén másnaposan ébredek. Ez így nem lesz jó, de végül mégis csak rászántam magamat. Meg végül is Macu haver. És a buli, akkor is buli. Gyorsan felöltöztem, és kerestem valami piát is, amit elvihetek. Végül nem találtam mást, mint egy fél üveg Jägermeister-t, és egy megbontottat még sem vihettem el. Így pia nélkül indultam el otthonról. Anya közben haza ért, így váltottuk egymást.
Miközben Macuék lakása felé igyekeztem, már láttam a fényeket- biztos, valamelyik hülye fel, s le kapcsolgatta a lámpát...- és hallottam az ordító zenét. Ezek szerint jó helyen járok ( ).
Szép nyugisan mentem a lakás felé, majd megláttam az ajtóban lévő legkisebb Antai- Kelement. Épp bemenni készült, én meg nem akartam a csukott ajtó előtt várakozni, ezért utána kiabáltam.
- Kittike, várj!
Majd megláttam az ajtóban lévő Macut, összepacsiztunk.
- Látom, jó a buli- kommentáltam az eseményeket.
Olyan emberek is voltak ott, akiket még életemben nem láttam. Mindegy, a lényeg, hogy jó sokan voltunk. És ez már is adott egy alaphangulatot, és -hangzavart.

Jó volt a hangulat, és még Ágota is megjött. Beszélgettünk kicsit, bemutattam pár embernek. Komolyan eléggé sokan voltunk, mindenkinek csak kb. 7 cm-es körzetben volt szabad helye. Dumáltam kicsit a csajokkal, és csak jöttek, jöttek és jöttek az emberek. Volt akit nem is ismertem, volt olyan is, akit csak látásból ismerem, és voltak nagyon ismerős emberek is. gy látszik, a kockák is tudnak jó bulit rendezni. A barátnőimmel és Ágotával kerestük az ismerős arcokat, és kiderült, hogy az unokatesóm ismer pár embert. Mondjuk, ismeri a legkisebb Antai-Kelement, Kitty-t, aki szerintem tök jó fej. Ágota is kedveli . A lányok észrevettek pár osztálytársat, én pedig Ateszt. Nem lepődtem meg, hogy itt van, mert ki ne lenne itt?

Óóó, yes!! Buli van!
Mikor megtudtam, hogy buli van Macunál azonnal indultam. De előtte még vagy egy óráig készülődtem. Valami igazán jó szerelést akartam választani. Végül egy fekete felsőt választottam és fehér csőnacit. Majd magamra vettem a bőrdzsekimet, és már indultam is. Bár előtte edzésem volt, én mégis el akartam menni. Hullafáradtan is, nem érdekelt.
Macuék lakásából jövő zenére és hangzavarra már az utca végében figyelmes lettem. Ha így folytatják még a végén csendháborítást jelentenek a lakók ( ).
Velem együtt többen is jöttek, így én is beözönlöttem velünk az ajtón. A lakás tele volt ismerősökkel. Én meg szokás szerint úsztam a népszerűségben, oké, ez elég nagyképűen hangzott. De most mit csináljak, ha mindenkit ismerek?
Egy puszi itt, egy pacsi ott. Phuj, valaki letaperolt! Na jó, azonnal behúztam neki, engem senki sem fogdozhat bűntetlenül.
Valaki a kezembe nyomott egy pohár piát. Bizalmatlanul bele szagoltam. Isten tudja, hogy mi lehetett benne. Általában nem szoktam alkoholt inni, mert ugye egy sportember nem iszik. De úgy döntöttem, hogy a fenébe, most az egyszer nem halok bele. Kézségesen elfogadtam a felém nyújtott piát, és elvegyültem a tömegben.